János Zsigmond Unitárius Kollégium egykori diákjai 1944 12A

Módosítani szeretnék Személyes adatok védelme

Zsakó János, a kolozsvári születésű, neves vegyészprofesszor, életútja és tudományos pályafutása során számos eredményt ért el, amelyek nemcsak a tudományos közéletben, hanem a fiatal generációk nevelésében is maradandó nyomot hagytak. János 1925. április 15-én látta meg a napvilágot Kolozsváron, egy banktisztviselő család gyermekeként. Édesanyja, Kovács Erzsébet, fontos szerepet játszott János korai fejlődésében, ösztönözve őt a tudományok iránti érdeklődésre.

Zsakó János tanulmányait szülővárosában, Kolozsváron végezte. A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban érettségizett 1944-ben, méghozzá kitűnő eredménnyel a 12A osztályban, amelynek osztályfőnöke Bodor András volt. Kiváló teljesítménye lehetővé tette számára, hogy továbbtanuljon a Bolyai Tudományegyetemen, ahol a Kémia Karán folytatta tanulmányait. 1948-ban szerezte meg kémia tanári oklevelét, amely megnyitotta számára a tudományos pályafutás kapuit.

Zsakó János pályafutását a Bolyai Tudományegyetem Kémia Karán kezdte, ahol 1948 és 1949 között gyakornokként dolgozott. Ezt követően 1950 és 1952 között tanársegédeként tevékenykedett, majd 1952 és 1955 között aspiránsként folytatta kutatásait az RNK Akadémia kolozsvári kémiai intézetében. 1956-ban sikeresen doktorált, megszerezve a kémiai tudományok doktori fokozatát.

A továbbiakban Zsakó János 1955 és 1963 között adjunktusi beosztásban dolgozott a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, ahol 1963-tól 1990-ig docensi pozíciót töltött be. Kiemelkedő tudományos munkásságának részeként 1972 és 1976 között Algériában, a Constantine-i egyetemen vendégprofesszorként tevékenykedett. Az 1990-1991-es tanévben egyetemi tanári beosztásban tanított, és részt vett a doktorandusz képzésben is.

Ezen kívül 1990-1991 között az erdélyi Bolyai Társaság kolozsvári szervezetének elnökévé választották, ami tovább növelte szakmai elismertségét. 1992-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen volt vendégelőadó, ahol tudományos tapasztalatait és tudását osztotta meg a hallgatókkal.

Zsakó János tudományos munkássága kiemelkedő, hiszen mintegy 240 tudományos közlemény szerzője volt. Széleskörű érdeklődése és elkötelezettsége a kémiai tudományok iránt számos konferencián való részvételhez vezetett, ahol előadásokat tartott és tudományos eredményeit ismertette. Tagja volt az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, valamint az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaságnak (EMT), ahol számos magyar nyelvű előadást tartott.

Zsakó János 1991-től haláláig a „Firka” című folyóirat főszerkesztője volt, amely lehetőséget biztosított számára, hogy a fiatal tudósok és kutatók munkáit népszerűsítse, valamint a tudományos diskurzusokat támogassa.

Zsakó János életének fontos része volt élettársa, Balázs Magdolna, akivel közösen osztották meg az élet örömeit és kihívásait. János életét a tudományos munka mellett a családi élet is gazdagította, amely mindig is fontos szerepet játszott számára.

Zsakó János 2001-ben hunyt el, de tudományos öröksége és pedagógiai tevékenysége tovább él azokban a diákokban és kollégákban, akiket tanított és inspirált. Emlékére gyertyát gyújtottak a virtuális sírján, amely kifejezi a tiszteletüket és szeretetüket iránta.

Zsakó János életéről és munkásságáról további információk találhatóak a Wikipédián, ahol a tudományos közleményei és egyéb jelentős események is részletesen bemutatásra kerültek.

Zsakó János élete és munkássága nemcsak Kolozsvár, hanem a tudományos közélet és az erdélyi magyar közösség számára is maradandó értéket képvisel. Az ő példája arra ösztönöz minket, hogy folytassuk a tudományos kutatást és az oktatást, hogy a jövő generációk számára is biztosítsuk a tudás és a fejlődés lehetőségét.

Forrás: Mesterséges intelligencia segítségével fogalmazott szöveg ebben az évben .