Báthory István Elméleti Líceum egykori diákjai 1934 11A

Módosítani szeretnék Személyes adatok védelme

Xántus János 1917-ben született Kolozsváron. Középiskolai tanulmányait a város patinás piarista gimnáziumában végezte, ahol kiváló eredményeket ért el, és 1934-ben az 11A osztályban, Reischel Arthúr osztályfőnök irányítása alatt érettségizett. Ezután, 1936-tól az I. Ferdinánd Király Tudományegyetem természetrajzi karán folytatta tanulmányait, ahol kivételes oktatók előadásait hallgatta. Professzorai között olyan neves tudósok szerepeltek, mint Emil Racoviță, Alexandru Borza, valamint a Sorbonne Egyetemről érkezett vendégprofesszorok, Emmanuel de Martonne és Robert Ficheaux. A kiváló képzés során mélyreható tudást szerzett a természettudományok területén, melyet későbbi munkássága is igazol. Szakdolgozatát, majd később doktori értekezését is az erdélyi Mezőség tavairól írta, a téma iránti elkötelezettségét és alapos kutatómunkáját demonstrálva.

Egyetemi tanulmányai befejezését követően az Országos Természetvédelmi Bizottság tudományos titkáraként dolgozott, majd a kolozsvári egyetemen tanársegédként tevékenykedett. A második világháború után pályafutása új irányt vett, középiskolai tanárként folytatta munkáját. Pedagógusi karrierje során több neves kolozsvári intézményben tanított: a Brassai Sámuel Líceumban (1948-1951), a Református Kollégiumban (1950-1954), a Nicolae Bălcescu Elméleti Líceumban, valamint a Báthory István Elméleti Líceumban (1971-1981) osztatlanul tanította a természetrajzot és a földrajzot, generációknak adva át tudását és szeretetét a természet iránt.

Xántus János rendkívül termékeny író volt. Tíz könyvet publikált, és több mint ezer újságcikket írt a természettudományok széles skálájáról. Kiemelkedő teljesítménye volt az 1950-es évek elején elkészített első nagyobb román természetfilm a Retyezát-hegységről, amelyet 1953-ban a római dokumentumfilm-fesztiválon ezüstéremmel jutalmaztak. Aktív szerepet vállalt a kolozsvári rádió magyar nyelvű tudományos adásainak szerkesztésében és vezetésében, valamint forgatókönyveket írt A Román Televízió magyar adásainak dokumentumfilmjeihez, hozzájárulva a tudományos ismeretterjesztéshez.

1982-ben bekövetkezett halála után a kolozsvári Házsongárdi temetőben, a II.A parcellában helyezték örök nyugalomra. Virtuális sírján jelenleg 24 gyertya ég, amely méltó emléket állít életművének és a természet iránti elkötelezettségének. Xántus János életútja példaként szolgál a tudományos kutatás, a pedagógiai munka és a természetvédelem iránti elhivatottság szellemében. Rokonai, gyermekei, gyermekei élettársa, és unokái is megtalálhatók a wikipédián.

Forrás: Mesterséges intelligencia segítségével fogalmazott szöveg múlt hónapban .