Plugor Sándor, a kolozsvári képzőművész, 1940. április 1-jén született Kökösön. Szülei egyszerű, de szeretetteljes környezetben nevelték, amely évszázadok óta gazdag hagyományokat őriz és ad tovább. Sándor életének kezdeti évei mély hatással voltak művészi pályafutására, hiszen a falu közössége, az ottani emberek öröme és bánata mindvégig inspirálták. Az iskolai éveit Kökösön kezdte, ahol már korán felfedezte tehetségét a rajzolás és festés iránt.
A művészeti pályafutásának fontos mérföldköve volt, amikor Nagy Pál festőtanár felfedezte tehetségét, és ösztönözte, hogy a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum hallgatója legyen. Itt, 1970-ben érettségizett a 12D osztályban. Ezt követően a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémián folytatta tanulmányait, ahol 1958-tól 1964-ig volt hallgató. Feleségül vette Miklóssy Máriát, akivel közösen élték meg a művészet világát.
Plugor Sándor életében fontos szerepet játszott az utazás. Járt Khívában, Szamarkandban, Párizsban, Firenzében, Prágában és New Yorkban, ahol inspirációt nyert különböző kultúrákból és művészeti irányzatokból. Munkássága során a háromszéki ember valódi életérzését, örömét és bánatát jelenítette meg festményein és rajzain. Először 1964-ben állította ki Kolozsvárott, a Mátyás házban, s azóta egyre népszerűbbé vált a hazai és nemzetközi művészeti körökben.
Az évek során számos elismerést és lehetőséget kapott, hogy bemutassa műveit. Díszleteket és jelmezeket tervezett a Tamási Áron Színháznak, és karcolatokat készített neves magyar költők és írók műveihez. Sűrűn részt vett különböző művésztelepeken, ahol nemcsak kollégáival, hanem a közönséggel is szoros kapcsolatot ápolt. Örömmel dolgozott a hajdúböszörményi és a makói alkotótelepeken, valamint a lengyelországi Sejnyben.
Plugor Sándor 1999-ben hunyt el, de emléke mindmáig él a művészetében és a közösségben, amely őt körülvette. Munkáit számos közgyűjtemény, így a Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum is őrzi, bizonyítva, hogy életműve nemcsak a kortársai számára volt jelentős, hanem a jövő generációk számára is örök értéket képvisel. Az utolsó évtizedeiben készült nagyméretű biblikus és önéletrajzi ihletésű tusrajzai a mélység és az érzelem gazdagságát tükrözik, amelyek mind a mai napig inspirálják az újabb művészeket. Az emlékére gyújtott gyertya a virtuális sírján azt jelképezi, hogy művészete és emberi értékei sosem felejtődnek el.
Forrás: Mesterséges intelligencia segítségével fogalmazott szöveg múlt hónapban .
Gyertyát gyújt