83/7 Apáczai Csere János Elméleti Líceum egykori diákjai

Rövid életrajzom: továbbképzések munkahelyek

Bartha Sándor (1908–1992)

Egy nagyon jellegzetes tájegység, a Bánság szülötte, 1908. augusztus 29-én Lugoson látta mega napvilágot. Kiváló környezet ahhoz, hogy az embert egész életére a hegyek, a vizek, az erdők és a természet szeretetére és titokzatos életének kutatójává tegye. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, és reálszakon érettségizett 1926-ban. A temesvári Műegyetem bányamérnöki karán egy évet végez, majd 1927–1931 között a kolozsvári Tudományegyetem földrajz-természetrajz karát látogatja. Sokoldalú érdeklődésére jellemző, hogy a kolozsvári Zenekonzervatórium zongora szakos hallgatója 1927/28-ban, de az egyetem történelem karának több kurzusból sikeresen vizsgázik 1928–30 között, 1931-ben tanári diplomát szerez földrajz-történelem szakon.
Tanári pályáját iskolánkban kezdte, majd 1933 decemberétől a gyulafehérvári Majláth Gimnázium tanára 1937-ig. Ezután tíz éven keresztül iskolánk tanára, földrajzot, történelmet, természetrajzot és román nyelvet tanít.
A II. világháború borzalmai nem kímélték, egy szörnyű szőnyegbombázás alkalmával elveszti szeretett feleségét.
1948-ban már adjunktus a kolozsvári Bolyai Egyetem geológiai tanszéken, majd a földrajzi tanszéken előadótanár. 1950–52 között geológus szakreferens a bukaresti Geológiai és Feltárási vállalatnál. 1952-től előbb a Brassai, majd az Ady-Șincai, végül a Barițiu líceumban földrajz-természetrajz szakos tanár, 1970-ig, amikor nyugdíjba vonul.
Tudományos tevékenységének kialakulásában kiváló tanárai: A. Borza, Nyárádi Erasmus Gyula, Balogh Ernő, Tulogdy János, E. Racoviță. 1931–32-ben gyakornokként működött a Növénytani Múzeumban. 1944-ben „A bánsági karsztvidék északi része” című dolgozatával doktori címet szerez földrajz-geológiában.
Tudományos munkásságának főbb irányai: a bánsági karsztvidék, a Keleti- és Déli-Kárpátok karsztvidékei, a karsztvidékek barlangjai, a Tordai-hasadék kialakulásának kérdése, Kolozsvár környezetvédelme, védett területek tudományos megokolása, kijelölése és javaslása Románia területén. Különböző tudományos kutatócsoportok tagjaként keresztül-kasul járta Románia valamennyi hegyvidékét, alföldjeit, a Duna-deltát, tengerpartot, de járt Kis-Ázsiában, Isztambulban, Dalmáciában, Ausztriában és a Romániával szomszédos országokban.
Tankönyveket fordított magyarról románra és románról magyarra. Nyárády Erasmus Gyulával a Tordai-hasadék, Bánsági hegység és Retyezát hegység tudományos feltárásában vett részt. Közösen kiadott munkájuk a „Tordahasadék” című monográfia 1938-ban jelent meg, majd 1973-ban túrakalauza jelent meg a Tordai hasadékról: „Cheile Turzii”, 1988-ban Váczy Kálmánnal közösen megírják „Nyárád Erasmus Gyula a természettudó” című könyvet.
A világhírű földrajztudós, Cholnoky Jenő javaslatára már a 30-as években a Magyar Földrajzi Társaság, a bolgár és a szovjet Természetvédelmi Társaság tagja is.
Évtizedeken át a kolozsvári közművelődési élet kiemelkedő egyénisége. 1957-ben megszervezi a kolozsvári kétnyelvű szabadegyetemet, majd itt prorektor. Több előadássorozatot vezetett a biológia, földrajz, földtan és természetvédelem köréből.
Megszervezte és vezette a „Kolozsvári esték” című rendezvénysorozatot, valamint a „Pillantás a jövőbe” vitafórumot. Számos cikke jelent meg, valamint tanulmányai a különböző lapokban és folyóiratokban a felnőttnevelés és -oktatás tárgyköréből, de ismeretterjesztő írásai is jelentősek. Az UNESCO védnöksége alatt rendezett felnőttnevelési kongresszuson tartott értekezése több világnyelven is megjelent gyűjteményes kiadásban. Fáradhatatlan közművelődési tevékenységéért több kitüntetésben volt része.
E sokoldalú és eredményekben gazdag nevelő-oktató pálya kiteljesüléséhez elsősorban egyéni adottság és rátermettség szükséges, de kibontakozásában fontos szerepet játszott a környezet és az adott társadalmi szükséglet is. Dr. Bartha Sándor ebben a szemléletben kell néznünk, hogy igazán értékelhessük.