Vitályos András orvos és jelentős kutató Algyógyon született 1901-ben. Középiskoláit Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégiumban, majd Marosvásárhelyen a Református Kollégiumban végezte, ahol 1919-ben érettségizett. Tanulmányait Kolozsváron folytatta, 1920-tól a kolozsvári egyetem orvosi karának hallgatója volt.
Tudományos pályafutása 1924-ben kezdődött, amikor gyakornokként csatlakozott a Titu Vasiliu professzor vezette kolozsvári Kórbonctani Intézethez, ahol 1925–29 között tanársegédként tevékenykedett. 1927-ben védte meg disszertációját. Korai kutatásai a kórszövettanra és parazitológiára fókuszáltak, melyekről első dolgozatait a Clujul Medical című folyóiratban közölte 1927 és 1932 között.
Az 1930-as években az endokrin-hormonkutatás, különösen a nőgyógyászati hormonzavarok területén végzett úttörő munkát. A hormonizolálás és -előállítás került munkássága előterébe: sikeresen vont ki kristályos folliculint és gonadotrop hormont vemhes kancák vizeletéből. Eredményeiről rangos hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban számolt be, mint a kolozsvári Revista Medicală–Orvosi Szemle, a berlini Virchow’s Archiv, a budapesti Orvosi Hetilap és Magyar Nőgyógyászat, valamint francia és holland szaklapok.
Az 1940-es években laboratóriumok szervezésében játszott kulcsszerepet: a kolozsvári Kórbonctani Intézetben, majd Marosvásárhelyen a szövettani, bakteriológiai, szerológiai, vegytani és biológiai laborvizsgálatok beindításában. Kolozsvárra visszatérve ő alapozta meg az endokrinológiai vizsgálatokat. Az 1950-es években publikációi a Studii şi Cercetări de Endocrinologie és az Obstetrică şi Ginecologie című szakközlönyökben jelentek meg.
Munkásságát I. C. Parhon, a román endokrinológia megteremtője is nagyra becsülte. Tagja volt az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának és több külföldi szaktestületnek. Körülbelül félszáz tudományos dolgozatot publikált. Vitályos András 1981-ben hunyt el, és Házsongárdon temették el. További információk elérhetők a Wikipedia oldalán.
