Merza Gyula, lovag, író, ny. múzeum ig.
Szül.: Kolozsvár, 1861 febr. 25. r. k. Atyja:néhai M. Joachim, földbirtokos, anyja: néh.Simay Jozefa.
Középisk. Kolozsváron végezte a r. k. főgimn.-ban. Érettségi után Kolozsváron és Bécsben orvosi tanulmányokat folytatott, a bécsi Egy.-en orvosi abszolutóriumot szerzett. Egészségi okokból később a gazdasági pályára lépett. Szenvedélyes turista lett, 1894-ben
megválasztották az Erdély Kárpát Egyes. főpénztárosának, majd a múzeum ig.-jának.Ebben a minőségben a román impérium alatt tíz éven át szívós kitartással küzdött a romanizálás ellen, amennyiben az alapszabályokat csak 1930-ban hagyták jóvá. Kolozsvár törv. hat.
képviselő testületének 21 évig volt tagja.A háború előtt a függetlenségi párt helybeli alelnöki tisztjét viselte. Az Erdélyi Múzeum Egylet, az EMKE, a Magyar Kaszinó tagja volt,a Kárpát Múzeum és Örmény Múzeum alapításában mint kezdeményező vett részt. Nyugalombavonulásakor az EKE tb. elnökének választotta meg, a Magyar Kaszinó pedig tiszteleti tagjának. Ötven éves kulturális munkássága elismeréséül 1939-ben a pápai Szent Szilveszterrend lovagkeresztjével tüntették ki. 1905-ben jelent meg az „Ötven év a toll szolgálatában” c.bibliográfiája. Legnagyobb sikert értek el „Az EKE története”, az „Örmény Kereszt”, a „Kolozsvári Nemzeti Kaszinó 100 éves története” c. munkái. Útirajzokon, egyházi és várostörténeti tanulmányokon kívül többek közt megírta „Az Erdélyi Magyar-örmény betelepülés 270 éves kor- és néprajzát”. Mint múzeum ig.a kolozsvári Mátyásházi Múzeumban számos uralkodó-családbeli és előkelő külföldi vendéget kalauzolt, akik közül többel is érintkezést tartott fenn. Társadalmi működése során a Kossuthkultuszt is gyakorolta mint a Kossuth asztaltársaság alelnöke és mint a Kossuth szoborbiz.pénztárosa. Közbecsülésben részesülő szereplését alapítványokkal, könyvadományokkal és kegyeletes templomi üvegfestményekkel örökítette meg. XII. Pius pápát trónralépésekorlatin ódával üdvözölte, ezért apostoli áldásban,részesült. Külföldi utazásai alatt tanulmányoztaa turista-, néprajzi és idegenforgalmi intézményeket és turista szakíró lett. Több Petőfikölteményt lefordított latinra. Németül és franciául is beszél. Több külföldi folyóirat munkatársa. L.: Kolozsvár, Unió-u. 23.
Gyertyát gyújt