Brassai Sámuel Líceum egykori diákjai 1985 12A

Maier Levente
 

Dokumentumok

Életrajz: Életrajz
Történetek az iskolából: Kedvenc emlékem
Magamról: Magamról
Történetek az iskolából: Paradicsom dobás a hetedikben

Történetek az iskolából: Kedvenc emlékem

„Te törted el a vécét!”

- jelentette ki https://kolozsvarivendiakok.blue-l.de/Csalah_Gyorgy-839" target="_self">Csalah György, iskolánk zöld szobájában. https://kolozsvarivendiakok.blue-l.de/Kalmar_Jozsef-9942" target="_self">Apám, az igazgató, az aligazgató, az osztályfőnök és egy takarítónő egy vécékagyló kifizetésén vitáztak. Egy különlegesen kényes helyzetben lelepleztek, miközben a fent említett tárgyat véletlenül teljesen hibátlanul tönkretettem. Iskolánk vezetősége kártérítési beszélgetéseket folytatott az ügy tisztázására. Kellemetlen helyzet egy diáknak. De végül is, ki törte szét az illemhely kagylóját?

A felső osztályos diákok tömeges kukoricaszedésre, vagyis mezőgazdasági kötelező önkéntes munkára mentek. Az egész suli a miénk volt, a nyolcadikosoké, hiszen mi voltunk a legidősebb diákok. Minden iskolás arról álmodik, hogy szünetben szolgálatos lehessen. Nagyon büszke voltam, mert én dönthettem arról, hogy mit, mikor és hogyan szabad a kis diákoknak cselekedni. A nagyszünetben a növendékek minden elképzelhetőt elkövettek, hogy a szünetet ne az iskola udvarán töltsék. A szolgálatosok egyik fő feladata volt arról gondoskodni, hogy az osztálytermek, folyosók és vécék üresek legyenek. Ezt a feladatot nagyon komolyan próbáltam teljesíteni, miközben a tornaterem öltözőjében egy tucat csirkefogót kaptam el. 

Nagy sebességgel rohantam a kölykök után az udvarról a bal oldali lépcsőkön felfelé, balra el a fizika terem mellett, majd négyesével a lépcsőkön lefelé a kiskapuhoz. A kapus néni már távolról hallhatta közeledő trappolásomat, mivel éppen megérkezésemkor dugta ki a fejét a szolgálati kuckó ajtaján, engem figyelmeztetve: „Te, ne rohanjatok, mint az őrültek". Nem volt nekem időm rá figyelni abban a stresszben, mivel csinos, jókora testét nagy ívben kellett hogy körbeszaladjam, jobbra az alagsor felé. Ösztönből tudtam, a kölykök a fiú vécét fogják menedékül használni. Sajnos, jobbra bekanyarodva észrevettem, hogy a hárpia takarítónő miatt rengeteg időt vesztettem és nem érek be a budira idejében, mielőtt még a menekülők bezárnák magukat a kabinokba. Semmi baj, gondoltam, velem nem szúrnak ki ezek a semmirevalók! A vécékagylóra állva szerettem volna átmászni a csibészekkel teli másik fülkébe. A dobbantásomat azonban nem bírta ki a kagyló, eldőlt, majd száz darabra tört. A tisztaságért felelős hölgy a nagy csörömpölést hallva odasietett, és sajnos ott talált a szilánkok között. Reméltem, nem fogja tudni, hogy ki voltam, mivel hirtelen bezártam magam előtt az ajtót és megvártam ameddig elmegy. 

Megkezdődött az angolóra https://kolozsvarivendiakok.blue-l.de/Ilkowsky_Fotis-8050" target="_blank" style="background-color: white;">Ilkovski Fotis tanár úrral. Már majdnem bemelegedtünk az angol „th" kiejtésébe, amikor az aligazgató lépett be az osztályterembe a háztartási alkalmazott kíséretében: „Ő volt" - mutatott rám magabiztosan. 

Tizenöt év telt el. Iskolánk előcsarnokában a tablónkat csodáljuk mindannyian. A volt énektanárom jövöget felém. Köszönök. A tabló felé fordulva látszóan keresett egy kis ideig valamit, majd így szólt hozzám: Nem emlékszem a nevedre, csak arra, hogy "Te törted el a vécét!"

 

módosít