Farkas Béla dr., egyet. nyilv. r. tanár.
Szül.: Hajdnánás, 1884, ref. Atyja: F.József, marosvásárhelyi ősrégi székely családból, anyja: Kiss Varga Ilona, hajdúböszörményi ősrégi, nemes hajdúhadnagyok családjából származik. Középisk. a hajdúnánási
ref. gimn.-ban kezdte, majd a kolozsvári Ref.Kollégiumban folytatta, ahol érettségit tett.Egy.-i tanulmányait a kolozsvári Ferenc József
Tud. Egy. matematika—természettud. karán végezte, de közben az orvostud. karnak is hallgatója volt. A kolozsvári Egy.-en szerzett bölcsészet doktori okl.-et és itt kapta meg középisk. tanári okl.-ét is. Már igen korán bekerült Apáthy István dr. professzor híres zoológiái
intézetébe, itt volt előbb díjtalan demonstrátor, majd tanársegéd, adjunktus és m.-tanár a fiziológiai szövettan tárgyköréből. Külföldön a Herzwig Oszkár berlini anatómiai—biológiai,továbbá a Bethe Albrecht kieli fiziológiai és a Graf Spee anatómiai intézetében dolgozott,
azonban az 1914-i háború kitörése következtében meg kellett szakítania ottani tanulmányait és munkásságát. Amikor a románok megszállták Erdélyt és Kolozsvárról elhurcolták intézeti főnökét, Apáthy Istvánt, Kelet-Magyarország akkori főkormánybiztosát, h.-ig.-ként
átvette az egy.-i Állattani Intézet vezetését és az Erdélyi Múzeum Egyes. állattára ügyeinek intézését. A román megszállás alatt igen sozaklatásban volt része. Előbb Kolozsvár területéről űzte ki a román sziguranca, majd Apáthy István perének befejezte után a nagyszebeni
kormányzótanács Erdélyből is kiutasította.Amikor a kolozsvári Ferenc József Tud. Egy.-et ideiglenesen Budán helyezték el, mint h.-tanár működött és előadásokat tartott a zoológiái szövet- és fejlődéstanból. Ezeket az előadásokat azután folytatta Szegeden is az egy. odahelyezése után. 1924-ben kinevezték a Ferenc József Tud. Egy. újonnan felállított állatrendszertani tanszékére, 1940-ben pedig a Horthy Miklós Tud. Egy.-en ugyanerre a tanszékre. Több ízben viselte a matematikai és természettud. dékáni és prodékáni tisztségét.
Már fiatalon feltűnt rendkívül nagy felkészültségű tudományos irodalmi működésével és doktori értekezésének eredményeit — amelyeket németül, két év mulva, Apáthy tanár átdolgozásával, vele társszerzőségben, közrebocsátott — majdnem az egész tud. világ általános
élettani, zoológiai, szövettani és sejttani munkái átvették és ismertették. Ugyanúgy a mikrotechnikai közleményeinek eredményeit is. Különösen szövettani és fejlődéstani területen dolgozott és e munkáival megelőzte a külföldön hasonló tudom, területeken dolgozó búvárokat.
Az izeltlábúak csillangós hámsejtjeire vonatkozó felfedezéseit hosszú viták után, 23 évvel a felfedezés után, végleg el kellett fogadni az e kérdésben ellentétes véleményen lévőknek is. Újabb időben a halak hallásának kérdésével foglalkozott és az e téren
elért eredményei általános feltűnést keltettek nemcsak a zoológiái, de az emberélettani és fül gyógyászati szakkörökben is. Kutatásaiban a hallás élettanának folyamatait új morfológiai alapokon igyekezett megmagyarázni. E dolgozatai a zoológiái szaklapokon kívül az élettani és a fülorvosi szaklapokban is megjelentek. Szaktevékenységén kívül tua.-politikai kérdésekkel is foglalkozik, ilyenirányú cikkei régebben a kolozsvári, azután a bp.-i és a szegedi napilapokban láttak rapvilágot. L.: Szeged, Szentháromság-u. 43.Tel.: 1376.
Gyertyát gyújt